Hirdetés

Manapság egyre többen szorulnak segítségre, a társadalomnak rengeteg olyan hátrányos helyzetű rétege van, akiknek nincsen semmi más kívánságuk, csak az, hogy minden nap legyen étel az asztalon. Családok, magára hagyott idősek, elesettek küzdenek nap mint nap azért, hogy túléljenek, de valamiért a legtöbbünk nem segít nekik. Pedig nem óriási összegekről van szó, sőt a legtöbbször nem is pénzről – ami nekünk kicsinek, elhanyagolhatónak számít, az másnak a mindent jelentheti.

Hirdetés


A hajléktalanoknak még kevésbé hajlandó a társadalom segíteni – rengeteg előítélettel és rosszindulattal kell megküzdeniük nap mint nap, pedig nem tudjuk az élettörténetüket, és azt, hogy jutottak erre a sorsra. Ők a legsebezhetőbbek közé tartoznak, és igenis szükségük van a segítségünkre.
Úgy tűnik, hogy egy Burger King dolgozó, egy Matthew Resendez nevű fiatal férfi, jól értette ezt.
Matthew a munkahelyén volt egy este, amikor egy hajléktalan ember lépett be. Nem volt szokatlan Matthew számára, hogy hajléktalan embert szolgáljon ki az étteremben, de ez a bizonyos férfi szokatlan kérdést tett fel neki.
Az ápolatlan ember közeledett a pulthoz, és egyszerűen megkérdezte: “Mit kaphatok 50 centért (kb 150 ft)?”
Amikor Matthew meghallotta a kérdését, két lehetősége volt. Vagy megmondja az igazat: “Semmit” – 50 centért még a legkisebb előételt sem tudta volna megvenni a férfi. De Matthew nem ezt a választ adta.


Egy nagylelkű cselekedet
Matthew beütötte a legkiadósabb fogást az étlapról – és a saját zsebéből fizette ki.
A történet itt véget is érhetett volna. De egy vacsorázó személy felfigyelt Matthew kis kedves gesztusára, és úgy reagált, hogy viszonozta azt … és 100 dollár (kb. 30 ezer Ft) borravalót adott neki.
Miután Mathew anyja, Michelle Resendez meghallotta, mi történt azon a napon, érthetően büszke volt a fiára. Később a Facebookon mesélte el a történetet.
“Büszke anyuka-pillanat! Matthew dolgozott ma este, és egy hajléktalan úr ment be az étterembe, 50 centtel, és megkérdezte, van-e valami az étlapon, amit meg tudna vásárolni. Matthew megkérdezte tőle, hogy mit rendelne, ha megtehetné, és a férfi azt mondta, hogy bármit, ami csillapítaná az éhségét. Tehát Matthew beütött neki egy kiadós fogást, majd a saját bankkártyájával kifizette a férfi ételét. Átadta neki a nyugtát, és azt mondta neki, hogy pihenjen és foglaljon helyet. A történet itt véget is érhetne, és boldog véget érne, de úgy tűnik, egy nő látta a fiamat véletlenszerű jó-cselekedete során. Nem csak azért írt a cégnek, hogy közölje velük, milyen gondos munkavállaló dolgozik náluk, hanem nagyon nagylelkűen meg is jutalmazta a fiamat. Olyan büszke vagyok arra, hogy az édesanyja vagyok, és megdicsérem magamat, tudva, hogy szerepet játszottam ennek a nagyszívű fiatalembernek a felnevelésében.”
Lehetséges, hogy ha más személyzet lett volna, azt mondták volna a hajléktalan úrnak, hogy hagyja el az éttermet, anélkül, hogy bármit is evett volna azonban Matthew biztosan nem ezek közé tartozik. Nagyon kivételes fiatalember, aki meg akarja változtatni a hajléktalan- és a szegény emberekkel való bánásmódot, és ennek köszönhetően jutalmazták.”


Ez aztán a karma “azonnali” akcióban! Igazán hiszem, hogy amikor a kedvesebb utat választjuk, mindannyian elnyerjük jutalmunkat a végén. Mindannyian osszuk meg ezt a történetet, hogy emlékeztessünk mindenkit erre, és dicsérjük Matthew-t a szép gesztusáért!

Forrás

Hirdetés